Szerző: WindowsFan
32
Megosztás
Fejlesztés:
A Windows 7 fejlesztésének története nagymértékben összefonódik a Vistáéval és egészen az ezredfordulóig nyúlik vissza, amikor is a Microsoft megalkotta az első Windows-zal kapcsolatos terveit, elképzeléseit a 2000-es évekre. A tervekben három fő operációs rendszer szerepelt, amik a Whistler, a Longhorn és Blackcomb nevet kapták. Ma már tudjuk, hogy ezek ebben a sorrendben a Windows XP, a Windows Vista és a Windows 7 kódnevei voltak. Ezen kódnevek onnan erednek, hogy a Whistler Mountain és Blackcomb Peak híres síparadicsomok Brit Kolumbiában, Kanadában, míg a Longhorn Saloon pedig egy vendéglő neve a kettő között félúton. A Microsoft stratégiája ezzel az volt, hogy a Whistler elkészülte után a Longhornra fognak koncentrálni, ami inkább az előző rendszert tökéletesítené, és az újításokat nagy részét majd a később érkező Blackcomb fogja megkapni.
Ezek után viszont a Microsoft nem volt biztos abban, hogy mi kerüljön be a Longhornba és mit hagyjanak meg a Blackcomb-projektre. Végül a tervek egy kis mértékben módosultak; úgy 2004 magasságában, három rendkívül pusztító vírustámadás-hullám után a Microsoft elhatározta, hogy nem fogják vissza magukat a Longhorn újításait illetően és újrakezdték a rendszer fejlesztését, immáron a teljesen új NT6-alapokon. Végül a Longhorn fejlesztése 2006 végéig elhúzódott, és megjelenésekor a felhasználók nem voltak boldogok az új OS-szel. Az emberek sokat panaszkodtak a Vista lassúságára, hosszú fejlesztési idejére, a Microsoft zavaros kijelentéseire, miszerint lesznek XP-vel előretelepített gépek, amik „Vista-képesek” (Vista Capable) lesznek, illetve az árára, mindemelett rengeteg periféria és XP-hez írt program egyszerűen nem volt kompatibilis a Windows Vistával annak megjelenésekor és a felhasználóknak még külön várniuk kellett az új patch-ekre és driverekre, mielőtt teljes mértékben birtokba vehették az új rendszert.
Windows 7 bétaverziók
Így a Microsoft elsőszámú célkitűzése az ekkor már Vienna kódnéven új rendszerrel kapcsolatosan a Vista hibáinak kijavítása lett. 2007. júliusában az ekkor már a Microsoftnál egyre inkább a háttérbe húzódó Bill Gates egy interjúban elmondta, hogy a Windows Vienna sokkal felhasználó-központúbb lesz, és hogy a Microsoft nagy emfázist fog helyezni a rendszer felgyorsítására. Az elsőként kiadott bétaverzió 2008. januárjában érkezett meg a Microsoft partnereihez, ez a 6519-es build volt. 2008. októberében bejelentésre került, hogy az OS hivatalos neve a Windows 7 lesz. Eleinte sok ember megtévesztőnek találta a hetes számot, miközben a rendszer végleges NT-verziószáma a 6.1-es lesz, ám így minden Vistához írt alkalmazás, ami csak a főverzió-számot figyelte automatikusan működött a Windows 7 alatt is, így sikerült a Microsoftnak nagyrészt elkerülni az inkompatibilitási problémát, ami a Vistát sújtotta az első hónapjaiban. 2008. karácsonyán a Windows 7 egyik bétaverziója kiszivárgott az Internetre, így az otthoni felhasználók is belekóstolhattak az új rendszerbe. A korabeli gyorsasági tesztek után bebizonyosodott, hogy a Windows 7 szinte minden tekintetben gyorsabb volt, mint a Vista, egyes kategóriákban még az XP-t is felülmúlta. Az első, végleges kiadásra jelölt verzió, a 7100-as 2009. április 30-án vált elérhetővé MSDN és TechNet-felhasználóknak. A végleges RTM-verzió végül a 7600-as lett, ami végül 2009. október 22-én került a boltok polcaira.
Windows 7 RTM
’Megérkezett a 7-es!’:
Budapesti 7-es busz a Kosztolányi Dezső téren 2009 őszén, oldalán Windows 7 reklámmal. Ugyan a Windows 7-től búcsút kell mondanunk, a képen látható busz viszont továbbra is forgalomban marad. (forrás: kontar.blog.hu)
A Windows 7 a megjelenésekor egyöntetű dicséretben részesült mind az otthoni, mind az üzleti felhasználóktól. A kritikusok mind magas pontszámokkal jutalmazták a rendszert, kiemelve azt, hogy a Windows 7 egy „hatalmas előrelépés”, egy „igazi Windows XP-utód”, és hogy „a rendszer többet nyújt, mint amit a Vistának kellett volna, [és] ez a tökéletes irány, ami felé a Microsoftnak mennie kellett.” Negatívként leginkább az Internet Explorer 8, a klasszikus Start menü eltávolítása (kicsit sem sejtettük ekkor, hogy három évvel később már egyáltalán nem is lesz Start menü a Windowsban) és a Windows Vista Ultimate rendszerről való komplikált frissítés került megemlítésre. Sokan panaszkodtak emellett a Felhasználói Fiókok Felügyeletén végzett módosításokra is, mivel nem sokkal a rendszer megjelenése után egy sebezhetőségi forrás került felfedezésre, amivel digitális aláírás nélküli alkalmazások voltak indíthatók adminisztrátori jogosultágokkal.
Egyes internetes áruházakban többen rendelték elő a Windows 7-et az első nyolc órában, mint ahány Vista-példányt értékesített a Microsoft annak első 17 hetében. A Net Applications felmérése alapján a Windows 7 részesedése az operációs rendszerek piacán kevesebb, mint 3 hét alatt elérte a 4%-ot. Összehasonlításképp a Windows Vistának ugyanez 7 hónapba tellett. 2010. áprilisában a Microsoft bejelentette, hogy az eladott Windows 7-licencek száma átlépte a 100 milliót, ezzel a cég történetének leggyorsabban fogyó operációs rendszere lett.
A Microsoft ezúttal egyetlen egy szervízcsomagot adott ki, ami 2011. február 22-én jelent meg. A Windows 7 SP1 sokkal kisebb léptékű frissítés volt a korábbi Windowsok szervízcsomagjaihoz képest és egy 256-bites processzorok számára írt utasításkészletet leszámítva leginkább stabilitási frissítéseket tartalmazott. Viszont komoly támadás érte a Microsoftot az SP1 megjelenésekor, hiszen valamilyen úton-módon az EU monopólium-ellenes bizottsága által megkövetelt Böngészőválasztás-funkció el lett távolítva és 14 hónapig hiányzott a rendszerből, amit később a Microsoft technikai hibaként nevezett meg. Az SP1 mellett több, kisebb volumenű frissítést is kiadott a Microsoft. A Platform Update 2013. februárjában jelent meg és az Internet Explorer 10 mellett rengeteg multimédia-támogatáshoz kapcsolódó frissítést tartalmazott. 2013. októberében a Windows 7 is megkapta a Windows 8-ban bemutatott frissített lemezkarbantartót, amivel lehetségessé vált az elavult Windows-frissítőfájlok eltávolítása is.
Az eredeti (szervízcsomag-mentes) Windows 7 támogatása 2013. április 9-ével ért véget, innentől a felhasználóknak muszáj volt letölteni az SP1-et, ha frissítésekhez szerettek volna jutni. A Microsoft 2014. októberében szüntette be a Windows 7-lemezek árusítását és az utolsó Windows 7-el előretelepített gépek 2016. október 31-én gördültek le a gyártósorokról. A rendszer mainstream támogatása 2015. január 13-án ért véget, innentől kezdve kizárólag biztonsági frissítéseket nyújtott a Microsoft a Windows 7-felhasználóknak. A rendszer kiterjesztett támogatása 2020. január 14-ével ér véget, ám egyedi szerződéseken keresztül a Microsoft továbbra is fog fizetős frissítéseket biztosítani az ebben részt vevő partnereknek, legkésőbb egészen 2023. január 10-ig. Az ingyenes támogatás lezárása komoly aggódalomra adhat okot, mivel a Windows 7 részesedése az operációs rendszerek piacán továbbra is 32% körül mozog, és még mindig vannak országok (leginkább Ázsiában és Afrikában), ahol a Windows 7 az első számú OS közel 60%-os részesedéssel.
Legfőbb újításai:
- Gyorsabb rendszerindulás
- Javított teljesítmény többmagos processzorok használatakor
- Érintőképernyős eszközök és a virtuális merevlemezek támogatása
- Gyorsulásmérő és fényérzékelő szenzorok, valamint a GPS támogatása
- Windows-rendszerhéj: A tálca a Windows 95 óta a legnagyobb horderejű változáson ment keresztül a Windows 7-ben; olyannyira, hogy a Microsoft egy ideig Superbar néven hivatkozott rá. Az XP-ben és Vistában látott Gyorsindítás eszköztár össze lett vonva a tálcán megjelenő programokkal, emellett innentől kezdve, ha a kurzorral egy nyitott programra mutatunk, akkor egy élő mintakép jelenik meg az ablak tartalmáról. Szintén említésre méltó újdonság a Jump List-menük, amik a tálcán a program ikonjára jobbklikkelve érhetők el. Ezeken az alkalmazáson belül gyakran használt elemeket, illetve közelmúltban az adott programmal megnyitott fájlokat / weboldalakat találhatunk. A program gombján egy kis zöld folyamatjelző is megjelenhet, ha például fájlokat másolunk, vagy ha Internet Explorerrel épp letöltünk valamit. A tálca mellett jelentős átalakításon esett át a Start menü és a Windows Intéző is, a minialkalmazások szabadon mozgathatók lettek az Asztalon, mindemellett mostantól már egy diavetítést is beállíthatunk háttérképként.
- Windows Aero: A Windows 7 a Vistához hasonlóan az Aero felhasználói felületet használja, de rengeteg újdonság került bele a hetesben. Most már a Start menü és a tálca is az Aero megjelenését és színét használja, holott a Vistában mindkettő mindig fekete volt. Újdonság az Aero Peek, ami az összes aktív ablakot áttetszővé teszi, ha az kurzor a tálca jobb szélén lévő gombon áll, így gyorsan láthatóvá válnak az asztali minialkalmazások. Szintén ide sorolható az Aero Snap és az Aero Shake: az Aero Snap segítségével könnyen megfelezhetjük a képernyőt úgy, hogy a program ablakát a képernyő szélére húzzuk, az Aero Shake pedig lekicsinyíti az összes háttérben nyitott ablakot, ha egy program ablakát gyorsan balra-jobbra „rázzuk”.
- Windows Internet Explorer 8: Az első Internet Explorer, ami sikeres teljesítette az Acid2-tesztet. Sokkal biztonságosabb és könnyebben használható volt, mint elődjei, ám sok kritikát kapott a lassúsága és inkompatibilitási problémái miatt, mind az átlagos felhasználóktól, mind a weboldal-fejlesztőktől. A Windows 7-en fut még az Internet Explorer 9-es, 10-es és a böngésző legutolsó 11-es verziója is.
- Rengeteg beépített program került frissítésre (pl. a Windows Media Player 12, a Windows Media Center, az Erőforrás-figyelő, és a Windows Installer 5.0) vagy teljes újratervezésre (pl. a Paint, a WordPad, a Nagyító és a Számológép)
- Energiagazdálkodás: A Windows 7 elődjeihez képest képes felismerni, ha a laptop akkumulátora cserére szorul, és rengeteg optimalizálást végzett a Microsoft a rendszeren, hogy az minél kevesebb energiát fogyasszon. Például a rendszer kevesebbet fogyaszt, ha az hibernálva van, képes ideiglenesen letiltani USB-hubokat, ha azok túl sokat fogyasztanak, és ha akkumulátor lemerülőben van
Kiadások:
A Windows 7 hét különféle kiadásban volt elérhető, ezek az alábbiak:- Windows 7 Starter – csak 32-bites változata van, nem lehet rajta megváltoztatni a háttérképet és nem tartalmazza az Aerót. Csak Netbookokon előretelepítve volt kapható.
- Windows 7 Home Basic – Fejlődő országok számára készült, csak 141 országban volt elérhető.
- Windows 7 Home Premium – Ez kiadás készült a legtöbb otthoni felhasználó számára, tartalmazza a Windows Media Centert és a Windows Aerót, illetve a többujjas érintést is támogatja.
- Windows 7 Professional – Iskolák és kisebb vállalkozások / cégek számára készült. Tartalmazza a Home Premium összes funkcióját.
- Windows 7 Enterprise – Nagyvállalatok számára készült, csak mennyiségi licensszel volt kapható.
- Windows 7 Ultimate – Tartalmazza az Enterprise összes funkcióját és elérhető volt otthoni felhasználók számára is. Leginkább rajongók számára készült.
- Windows Thin PC – Egy 2011-ben kiadott, Windows 7-en alapuló rendszer régebbi számítógépekre, nagyvállalatoknak mennyiségi licensszel is elérhető volt. A 2006-ban kiadott, XP-n alapuló Windows Fundamentals for Legacy PCs utódjaként tekinthető.
Összességében elmondható, hogy a Windows 7 hatalmas sikert aratott, és retrospektívában egyértelműen látszik, hogy a Microsoft nem volt biztos abban, hogy hogyan tovább. Ezért a Windows 8-al egy teljesen más irányt választottak, amivel azt szerették volna elérni, hogy a táblagépektől kezdve a notebookokon át a hagyományos asztali PC-kig minden eszközön ugyanaz a felület fogadja a felhasználókat, eszközfajtától függetlenül. Ezt az ambíciódús tervet pedig nem sikerült komoly kompromisszumok nélkül kivitelezni, úgyhogy sok PC-n továbbra is a Windows 7 maradt a standard a soron következő évek folyamán.
Viszlát, Windows 7!
Nektek mi a véleményetek a Windows 7-ről? Szerintetek lesz még egy operációs rendszer, ami hasonló sikereket lesz képes elérni? Szóljatok hozzá a cikkhez és mondjátok el a véleményeteket!
