Szerző: Driver
Vissza nézve 20 év rengeteg idő, az életben is, az informatikában pedig gigantikusan sok. Az 1993. március 22-én útjára indul Intel Pentium P5-ös chipje a mai szemmel már nevetségesnek is mondható, hiszen mindössze 60 illetve 66 Mhz-es órajelével manapság nem sokra mennénk.

A P5-ös jelzés nem másra utalt minthogy ez az ötödig generációs x86-os chip volt, 16W-os TDP-vel (Thermal Design Point), 3.1 millió tranzisztorral rendelkezett és 800 nanométeres gyártástechnológia felhasználásával készült. Csak összehasonlításképpen egy mai Intel Ivy processzor 22 nanométeren készül és 1.4 milliárd tranzisztora van.
A korai Intel processzorok azonban akkoriban nem rendelkeztek semmilyen különleges fölénnyel a konkurenciával szemben egészen az Intel Pentium 3-ig mely már a konkurencia AMD illetve Cyrix-et is képes volt megszorongatni.
Az Intel Pentium 4-es processzor azonban már egyesek szerint visszafejlődés volt, mivel úgy tervezték, hogy magas órajelen fusson ami nagy hőtermeléssel járt, a valós teljesítmény rovására. Ezért nagy és hangos hűtésre volt szükség, ami viszont az AMD malmára hajtotta a vizet az akkor sikeres Athlon termékcsalád részére.
Egy 1994-es Intel Pentium reklám
Később viszont sikerült újra egyenesbe jönni a Pentium D azaz kétmagos processzoraival melyek leginkább notebook-okban találhatóak meg még ma is. Persze szerepe egy kicsit átalakul ugyanis a belépő szintű Celeron mellet foglal helyet a Pentium is. Mára a felsőbb kategóriát az Intel kínálatában az "i" termékcsalád jelenti.
Forrás: TechSpot

A P5-ös jelzés nem másra utalt minthogy ez az ötödig generációs x86-os chip volt, 16W-os TDP-vel (Thermal Design Point), 3.1 millió tranzisztorral rendelkezett és 800 nanométeres gyártástechnológia felhasználásával készült. Csak összehasonlításképpen egy mai Intel Ivy processzor 22 nanométeren készül és 1.4 milliárd tranzisztora van.
A korai Intel processzorok azonban akkoriban nem rendelkeztek semmilyen különleges fölénnyel a konkurenciával szemben egészen az Intel Pentium 3-ig mely már a konkurencia AMD illetve Cyrix-et is képes volt megszorongatni.
Az Intel Pentium 4-es processzor azonban már egyesek szerint visszafejlődés volt, mivel úgy tervezték, hogy magas órajelen fusson ami nagy hőtermeléssel járt, a valós teljesítmény rovására. Ezért nagy és hangos hűtésre volt szükség, ami viszont az AMD malmára hajtotta a vizet az akkor sikeres Athlon termékcsalád részére.
Később viszont sikerült újra egyenesbe jönni a Pentium D azaz kétmagos processzoraival melyek leginkább notebook-okban találhatóak meg még ma is. Persze szerepe egy kicsit átalakul ugyanis a belépő szintű Celeron mellet foglal helyet a Pentium is. Mára a felsőbb kategóriát az Intel kínálatában az "i" termékcsalád jelenti.
Forrás: TechSpot
